A magyar bábák kriminalizációja – háttér információk

1998 januárjában az Emberi Jogok parlamenti ombudsmanja megerősítette, hogy a Magyar Alkotmány támogatja az anyák otthonszüléshez való jogát.

1998-tól egészen 2011-ig hiába vártak arra az otthonszülő párok és független bábák, hogy a különböző kormányzatok megalkossák az e jog gyakorlásához szükséges szabályozást.

A szabályozás hiányában az otthon szülni kívánók arra kényszerültek, hogy vagy önállóan, egészségügyi segítségnyújtás nélkül, vagy – alkotmányos jogaikat feladva –, kórházban hozzák világra gyermekeiket.

Több független bába, dr. Geréb Ágnes vezetésével, támogatta ezen szülőket, és – ugyan egy engedélyek nélküli helyzetben – kísért több mint 3500 otthonszülést a 2010-ig tartó 22 év során.

Ebből a 3500 szülésből mindössze egyszer fordult elő perinatális halálozás. További két otthon született baba vesztette életét a születése után 7 és 14 hónappal. Az esetek mindegyikében dr. Geréb Ágnes és bába kollégái büntetőjogi következményekkel néztek szembe.

A dr. Geréb Ágnest érő helytelen bánásmóddal szemben – annak ellenére, hogy az éves halálozási arány a magyar kórházi születéseknél meglehetősen magas – Magyarországon szülész-nőgyógyászokat nem szoktak büntető bíróság elé állítani.

Elsősorban azért van ez így, mert a szülész-nőgyógyászok szüléssel kapcsolatos tevékenységét először belső, kórházi hivatalos vizsgálatok bírálják el, melyek ha egyáltalán, nagyon ritkán utalják ezeket az eseteket tovább rendőrségi nyomozásra.

Nyilvánvaló volt, hogy a magyar kórházi orvosokhoz képest dr. Geréb Ágnest és a független bábákat erős diszkrimináció övezi a kedvezőtlen kimenetellel járó szülések körülményeinek vizsgálata során.

Ugyanakkor a szülész-nőgyógyászok szakmai szervezeteinek kellően erős a befolyása a politikai döntéshozatalra ahhoz, hogy a független bábák tevékenységének szabályozatlansága fennmaradjon, s így azok továbbra is igen magas kockázatú szektorban kényszerüljenek dolgozni.

2010 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága a Ternovszky kontra Magyarország esetben precedens értékű döntést hozva a magyar kormányt ítélte el, s arra kényszerítette, hogy alkosson törvényi szabályozást az otthonszülés támogatásáról, biztosítva az otthonszülő nők jogait az egészségügyi ellátáshoz.

A törvényi szabályozás 2011 áprilisában vált hatályossá, túl későn ahhoz, hogy jogorvoslatot nyújtson a dr. Geréb és más bábák által elszenvedett igazságtalan bánásmóddal szemben, de mégis a rendelet – alapvető hibáival együtt – mérföldkő a jövőbeni otthonszülő anyák és az őket ellátó, engedéllyel rendelkező független bábák érdekében.

A rendelkezések szigorú, szakmai feltételeket és korlátozásokat vezettek be arra nézve, hogy mely várandósok vállalkozhatnak otthonszülésre, a független bábák számára pedig, akik nem mentesültek a szakorvosi kontroll alól, drága lett a megszabott keretek létrehozása és összes szükséges engedély beszerzése, miáltal kevesebb várandós engedheti meg magának a hivatalos, engedéllyel rendelkező független bábák szolgáltatásainak igénybevételét – ezzel aláásva a belső döntés alapján létrejövő szabad választást, ami a biztonság kulcsa.

Az állami egészségbiztosítás (OEP) rendszere sem lett hozzáigazítva a szabályozáshoz, vagyis – ellentétben a kórházi szülést választó nők fizetési kötelezettségeinek teljes átvállalásával -, az otthonszülés kiadásait az OEP egyáltalán nem fedezi.

Nem született szabályozás arról az egyenlőtlen bánásmódról sem, amely a független bábákat éri azzal szemben, ahogyan kórházi nőgyógyászokat vizsgálnak ki nem kívánatos eseményekkel járó szülések esetén. Ezért az engedélyekkel rendelkező bábák továbbra is automatikusan büntetőjogi eljárásnak vannak kitéve, amennyiben egy szülés során valamilyen szerencsétlen esemény bekövetkezik.

Geréb Ágnes ügyeit továbbra is büntető bíróság tárgyalja, pedig nyilvánvaló, hogy ez a felállás mennyire nem megfelelő a születés körüli ügyek érzékeny és megfelelő kezelésére.

A bíróság számára továbbra is csak kórházi orvosok szolgáltatnak szakértői véleményeket. Nekik pedig érdekükben áll dr. Geréb Ágnes távoltartása munkájától, így akadályozván meg saját jövedelmeik csökkenését arra az esetre, ha a bábai modell válna bevett, elfogadott normává a magyar szülészeti ellátórendszerben. Továbbá a hagyományosan meglevő hatalmi pozícióikat veszélyeztetné, ha a szülő nők jogai illetve a független és kórházi bábák szerepkörei tisztázva és biztosítva lennének.

Ebből következően majdhogynem lehetetlen olyan egészségügyi szakértőt találni, aki elfogulatlan véleményt alkot a bíróság előtt Dr. Geréb Ágnes szakmai tevékenységével kapcsolatosan.

Geréb kitartóan tűri ezeket az igazságtalan akadályokat és próbálja megvédeni saját reputációját és szakmai tetteit a bíróság előtt.